Gyula természetközelben
Akkor is jó helyen jársz Gyulán, ha szereted a természetet, a nyugalmat és a csendet. Imádni fogod a tóparti naplementéket, amelyek csak egyikei azon természeti csodáknak, amiket a várost ölelő erdőkben, tavak, folyók partjain élhetsz át.
Akik szeretnének eltávolodni a város zajától, és élvezni a természet közelségét, az erdők tökéletes célpontok. A természetjárás, a túrázás és a kerékpározás szerelmesei számára is rengeteg lehetőség van, hogy felfedezzék a környék vadregényes tájait.
Ha aktív kikapcsolódásra vágysz, vagy csak egyszerűen szeretnél elmerülni a természet harmóniájában, akkor ez a kisváros téged is vár. Az itt található szálláshelyek a lehető legtöbb kényelmet biztosítják, és garantáltan otthonos hangulatot varázsolnak kisebb-nagyobb túrázás, kerékpározás, horgászás után is.
Ha pedig a természet szépségeit szeretnéd megörökíteni, akkor a fotózásra is számtalan lehetőség adódik. A belvároson kívül könnyen megközelíthetőek olyan helyszínek, ahol tóparti naplementék, az erdők varázslatos hangulata vár, ahol a környező természet által ihletett képeket készíthetsz.
Ha szeretnél egy kis időt eltölteni a természetben, elvonulni a város zajától és feltöltődni, akkor ez a kisváros a tökéletes választás számodra. Várunk szeretettel, hogy átélhesd az itt található természeti szépségeket és élvezd a növény-, és állatvilág közelségét!
Jó reggelt Gyula, még tart a nyár
Egy szép napkelte, vagy egy naplemente miatt korábban gyakran éreztem késztetést és jöttem izgalomba, hogy lefotózzam a jelenséget. Az utóbbi időben már sokkal jobban tudok uralkodni magamon, ritkábban veszem elő a gépem. Beláttam, teljesen felesleges és unalmas -hangsúlyozom- fotózni mindennapos égi jelenségeket, naplementét, napkeltét, csillagokat, vagy akár a gomolyfelhőket. Utóbbiak kavargása, egymásba gabalyodása fotózás nélkül is kész csoda, lenyűgöző, de a tiszta csillagos égbolthoz is nehéz hozzátenni bármit is a valóságban való megfigyeléshez képest, amikor egy elhagyott helyen tücskök ciripelése mint kísérőzene teszi még szebbé a látványt. Ma azonban nem bírtam ki és lefotóztam a napkorongot. Megfigyeltem, ahogyan visszabújik még egy kis időre a fellegek mögé, mint egy álmos hajnalon a suliba igyekvő diák a paplan alá. Itt sem látszik igazán milyen pazar látvány volt egy kis utcában korai indulás előtt magam mögé nézni, de egy kicsikét talán megízlelhető. Azután, ha már egyet kettőt kattintottam, megnéztem az ébredező Gyula várost, a munkába igyekvő embereket, a bizonytalan reggelijüket váró cicákat, az első kávézót a kapushídnál. Ilyen volt Gyula korán reggel egy vénasszonyok nyári napon.
Pénzes Sándor
Egy időre búcsúzunk a téltől
Az idei tél véget ért, legtöbbünk emlékezetében igen hosszúnak, keménynek marad meg, mégis volt benne pici derű, még az ibolya is virágzott egy héten. December, január, február. A leghidegebb napokban is megnéztük, mi történik a természetben, hogyan próbálnak a dámvadak a rövidke napsütésben melegedni egy kicsit, miként vastagszik a Körösök jégpáncélja és alakulnak ki rajtuk gyönyörű képződmények. A hófödte erdőben dacolva a mínuszokkal szúnyogok csúszkáltak a jégen, az elhagyott madárfészkeket hósapka fedte. A gyönyörű pillanatokat az tette még szebbé a fotózást nehezebbé, hogy végig velem volt négylábú hű társam, Wanda. 500 km hat lábbal a télben, három hónap alatt. Képek.
500 km gyalog négylábú barátommal három hónap alatt
Csodákat rejtő Gyula környéki erdőkben, mezőkön, vízparton készültek a felvételek. Szeptember, október, november. Három gyönyörű hónap, melyek így együtt az őszt jelentik. Amikor vége a nyárnak és a falevelek elkezdenek színt váltani, szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk. Rövidülnek a nappalok, kicsit szomorkásan vesszük tudomásul, hogy a színpompa egy jel. Annak jele, hogy megváltozik a táj, pihenni térnek a rejtekadó erdők, a sok-sok szín szürkévé lesz és a reggeli ködök fátyla borít el mindent. A fák levetik ruhájukat, mi emberek jobban felöltözünk és ha elindulunk, a fátyol alatt szép pillanatokra lelhetünk.
Óriási nap és holdkorongok Gyula egén
Van egy különleges jelenség, amit már többször és több helyszínen megfigyeltem. Két égitest csodás látványa és különlegesnek látszó mérete okozza számomra a káprázatot. A képeken közös, hogy a hold, vagy a nap közelít vagy éppen távolodik a horizonttól és ez a látvány szinte csak akkor figyelhető meg így, ha a környezetében van valamilyen tárgy, élőlény. Legutóbb egy érdekes szögből épp a gyulai vár bástyája mögött rajzolódott ki ez az óriási égi jelenség, ekkor döntöttem el, hogy megkeresem korábbi ilyen fotóimat és egy galériába rendezem őket. A fotók minősége különböző, de jól látszik rajtuk a nagy-nagy nap és holdkorong. Bámulattal nézem ahogyan megjelenik és lassan-lassan elillan a látvány. Csoda!
Gyulai tűzijátékok
A gyulai tűzijátékok megszokott helyszíne a várkert, sokat láttam, egy részét végigfotóztam. Itt a csónakázó tó környékén várják a kapást az augusztus 20-i rendezvények és a nyári fesztiválok után a helyi és a vendég fotósok. Mert igen, ez esetben mint a horgászathoz is, kis szerencse is kell, hogy szép vonalakat húzzanak a levegőbe repülő izzó szemcsék.. Egy kis tervezés, helyszín kiválasztása, korábbi fotók átlapozása segíthet. Egyszer lehetőségem nyílt egy olyan helyről végignézni, ahonnan csak nagyon kevés ember láthatta: a vár faláról, ahonnan fellövik a tölteteket. Akkor ott megértettem azt is, hogy mennyire veszélyes lehet és milyen fontos a biztonságiak, a tűzoltók jelenléte. Ami talán még ennél is emlékezetesebb volt, az egy olyan estén született kép, melyen nem a földről, hanem az égből jövő tűzijátékot láthatták először az emberek, ugyanis óriási vihar vette kezdetés 5-10 perccel a „rendes” játék előtt. Nem bántam, hogy így történt, talán soha nem lesz alkalmam még egyszer ilyen képet csinálni.
Ugye éjszaka a virágok is alszanak?
Már nagyon késő volt, szinte senki sem járt az utcán. Színes virágok pihentek a hűvös tavaszi éjszakában, a kastélykertben tavaszi bangita illata édesítette meg a levegőt, a díszkút előtt karcsú tulipánok épp arra gondoltak, hamarosan szirmaik hullanak. A padon egy pár ölelte egymást, szerelmesek voltak biztosan.
Élővíz-csatorna Gyula
Kisváros kis élővize. A helybéliek Kiskörösként is emlegetik, de az Élővíz csatorna elnevezés elterjedtebb. A Gyula városát átszelő folyamocska gyönyörű, romantikus sétautakra hívogat. Az Élővíz-csatorna természeti látnivaló és élőhely is egyben. A belvárosi részen nyáron és tavasszal csónakázni lehet, utunkon akár gyalog, akár csónakkal haladunk, tásaink a vadkacsák.
Gyula város Magyarország egyik legszebb botanikus kertje ősszel
Ha valaki csak a képeket szemléli, azt gondolhatja, hogy egy botanikus kertben készültek. Aki azonban el is utazik ide, a város parkjaiban a zöldterületein sétálva tényleg úgy érezheti, hogy egy arborétumba csöppent. Szeptemberben kezdetét veszi és november végére be is fejeződik a természet egyik legszebb alkotása Gyulán is, melynek köszönhetően gyönyörű színekben pompázó növények között sétálhatunk. A téli álom előtt egy galéria, mely egyes képeiről nem is gondolná, hogy Gyulán készültek.
Gyulai piac
Látogatás és szelfizés egy őszi reggelen a gyulai piacon. Ott, ahova az ember és Gyula a gyulai kék madár nemcsak vásárolni jár. Jó beszélgetések, és finom áruk várnak bennünket a megszokott kofáknál, termelőknél. Vannak, akiknek nagyon hiszek. Vannak, akik terményiben nagyon bízom. Ha szeretnél frissen szedett gyümölcsöt, akár szeptemberi málnát, új vagy antikvár könyvet, bio csírát és kézműves termékeket, jó tanácsokat, mosolyokat, vagy hallgatni néhány mondat erejéig a bőbeszédű és vicces gombaárust, hogyan kínálja és adja el a szépen csomagolt szárított gyűjteményét, ha vennél egy új, „pipec” edényt Janinál, ha megkóstolnád Bockék fantasztikus bio italait, zöldségpástétomait, ha vásárolni szeretnél Joli minden tekintetben igényes zöldkosarából, hát rajta, nézz körül a gyulai piacon! A teljesség igénye nélkül néhány fotó e témában.
Naplemente, szél, felhők és eső
Kora esti szabadtéri színdarab, felhővel, szél rendezővel és nap világosítóval. Szemerkélő esőben álltam és csodáltam ezt a ritka gyönyörű, az erős szélnek köszönhetően gyorsan változó napkorongtól színes égi képet. Percről percre változott az elém táruló táj, a csatorna vizét és a bokrok, fák kicsi tavaszi hajtásos ágait éles szögben parázslóan súrolta a lemenő nap fénye.
Gyulán tényleg ennyi virág van?
Egy képzelt kérdés, melyet a képek láttán akár fel is tehetne bárki, aki még nem járt itt és már lehet, hogy tényleg fel is tették. Gyulán minden évben gyönyörű ágyásokkal, balkonokkal, virágládákkal, álló kompozíciókkal színesítik az amúgy is sok zöld területtel és parkkal büszkélkedő várost. Ennek mérhető eredménye is volt már. 2013. évi Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny egyik győztese Gyula volt, de 2007-ben is kapott már hasonló elismerést. A város 2008-ban ezüst minősítéssel második lett a nemzetközi megmérettetésen, idén pedig izgulhatunk, hogy vajon hogyan ítélt a zsűri, hanyadikok lettünk az európai virágosítási versenyen. Erre nem sokat kell már várni, szeptember második felében kiderül.
Addig is talán választ kapunk az alábbi képek segítségével a kérdésre:
Gyulán tényleg ennyi virág van?
Kedvenc tócsáim Gyulán
Ha sokat esik az eső és borongós az idő, még ha oly nagyon is kell a csapadék, sokszor rossz a kedvünk e miatt. Esernyőt magunk fölött tartva kerülgetjük a tócsákat és közben arra gondolunk, milyen jó lenne, ha újra sütne a nap. És ha megjött a szép idő, egy tócsába mennyivel jobb belenézni, mint belelépni.
































