Éveken át tartó kemény kitartással,  példás helytállásoddal, teljesítményeiddel olyat mutattál nekünk, amire mindig emlékezni fogunk. Azt tetted, amit megfogadtál, ahogy mondtad, úgy cselekedtél. Úgy éltél, ahogyan kellene mindannyiunknak, nagy célokat tűztél ki és elérted őket. Búcsúzunk tőled, kortársunktól.  Álljon itt néhány sor tőled, rólad:

„- Úgy gondolom, hogy az ironman verseny nem más, mint önmegvalósítás. A versenyzőnek elsősorban nem a társakkal, hanem saját magával kell megküzdenie.”

„Nagyon jól érzem magam a munkám során, és a sportolás közben is, és remélem, hogy sokszor tudok még példát mutatni a gyulai és a Békés megyei fiatalságnak."

Köszönjük Zsolt, emlékezni fogunk rád! Jó ember voltál, talán ezért is van most szükség rád ott fent! Hiszem, hogy még találkozunk, Isten nyugosztaljon! (P.S)

 Prohászka Zsoltról szóló anyagok és egy vele készült riport a Gyulai Hírlap korábbi számaiból, vágatlanul:
Megtekintésért kattintson ide!

2012 februári, márciusi programok a Gyulai várszínházban. Tovább-->

Három esemény egy galériában:

Téli madárfotók az Élővíz csatorna partjáról. További képekért kattintson  az alábbi képre:

Amikor nem a madarak röpködnek, hanem a mínuszok. Egy piciny magvacskát emel a fagyos éjszakai szél reggelre a tükörjég felszíne fölé. További képek:

Egy esős vasárnap éjszaka, amikor a hideg, fagyos, de még nedves utcákon már alig-alig látni embereket. Az ünnepek elmúltak, alszik a város. Könnycseppes csillogás borul a járdákra, ablakból fény dereng, talán egy film pereg odabenn.

Éjszakai, hajnali séta a késő őszi, téli, dértől ropogós várkertben. Csend, hideg ködben derengő kandelláber fények.

Szabó Lőrinc: Szél hozott, szél visz el (részlet)

Köd előttem, köd mögöttem
isten tudja, honnan jöttem,
szél hozott, szél visz el,
minek kérdjem: mért visz el?

201201020304