Erkel tér Gyula

Az Erkel Ferenc tér Gyulán a Petőfi tér közvetlen szomszédságában fekszik. Itt látható Erkel Ferenc bronzból készült mellszobra, melyet 1896. június 26-án avattak fel, alkotója Kallós Ede volt.
Az Erkel tér 2020-ban megújult, melynek egyik különleges része a szobor körüli kövezetbe ültetett világítás, ami a magyar himnusz kottáját, hangjegyeit jelképezi. A téren található a híres 100 éves cukrászda is, mellette magasodik a Nádi Boldogasszony katolikus plébánia.

az alábbi fotóra kattintva betöltődik egy 360-as panoráma galéria:

 

Gyulai vár

Gyulai vár az első olyan látnivaló mely azonnal eszébe jut bárkinek, Gyula városról. Elhelyezkezdése és környezete miatt a legtöbb nyári fesztivál, rendezvény helyszínéül is szolgál, és nem csak történelmi hely, hanem névadó is. Névadója a Gyulai Várszínháznak, a Gyulai Várfürdőnek. VIDEÓK, GÖMBPANORÁMÁK, FOTÓGALÉRIA

1848-49-es honvédtiszti emlékhely Gyula

A Gyulai vár falai és az egykori Almásy kastély (jelenleg hotel) között található egy szomorú történelmi esemény emlékére felállított szoborcsoport. Az 1848-as honvédtiszti emlékhelyen az aradi vértanúk előtt tisztelegnek a helyiek, itt róják le kegyeletüket a mártírok előtt.
Az 1848-49-es szabadsáharc 140-ik évordulájára készült el az emlékmű.

Gyula, városháza díszterem

A gyulai Polgármesteri Hivatal dísztermében ülésezik a mindenkori önkormányzati képviselő-testület. Számos rendezvényt tartanak ezen a helyszínen: hangversenyeket, előadásokat, koncerteket, de volt itt már divatbemutató is. Most jelen lehet a kép segítségével 3D-ben a helyszínen, megnézheti akár a gyönyörű kazettás mennyezetet is. A fotó (gömbpanoráma fotó) különlegessége, hogy a díszterem falain található egykoron itt élt neves gyulaiakról készített festményeket is megtekintheti, ha rájuk kattint a képen.

Szentháromság kápolna Gyula

A gyulai Szentháromság kápolna, melyet a  pestisjárványt követően fogadalomból építettek, a Kossuth téren található. A városba érkezve a nagy szökőkúttól jobbra található, mely előtt egy feszület látható, rajta az alábbi idézettel:
Királyi zászló jár elől, keresztfa titka tündököl, melyen az élet halni szállt, s megtörte holta a halált. 1741, 1815, 2006  A szöveg a Himnusz a szent keresztről mű magyar fordításából való.

Százéves cukrászda Gyula

A Százéves Cukrászda mint ahogyan a nevéből is kitűnik két emberöltővel ezelőtt is már működő cukrászműhely volt Gyulán. A belvárosi katolikus nagytemplom tőszomszédságában található épülete, mely patinás berendezési tárgyai és eredeti bútorzatai miatt is vonzza a turistákat. A cukrászdában nagy a kínálat süteményekből, fagylaltokból, de a híres gyulai kézműves cukrászda remekeit is megvásárolhatják a betérőt. Csodálatos bonbonok csábítanak mindenkit, melyek akár kedves ajándékok is lehetnek szeretteinknek.

 

 

 

Gyula város kálváriadomb

A Kálvária-dombon lévő kápolna 1760-ban épült  báró Harruckern Ferenc megbízásából. Sokak által ismeretlen ez a város határában lévő hely. Stációkat szimbolizáló szoborcsoport mellett haladva közelíthető meg az apsziskápolna* Kerékpárral vagy gépjárművel könnyen eljuthatunk ide, az alábbi panoráma kép beágyazott térképpel segít ebben. Kalandra fel, szép a hely!

Műhold térkép:


Kálváriadomb Gyula város nagyobb térképen való megjelenítése

 

"Az apsziskápolna* a középkori, különösen a francia gótikus templomépítészetben a 10–11. századtól alkalmazott szentélyelrendezési forma, amelynek során a templom apszisából, a szentély vagy a szentélykörüljáró felé nyitott félköríves vagy sokszög alaprajzú kápolnát, esetleg kápolnákat alakítottak ki. Egyetlen apsziskápolna esetén annak tengelye egybeesett a főhajó tengelyével. Az apszisból több (három, öt vagy hét), sugarasan elrendezett kápolna, ún. kápolnakoszorú is nyílhatott, ebben az esetben a középsőt a hossztengely irányában megnyújtották (sugárkápolna). Az ilyen lépcsős tömeghatású – szentélyből, szentélykörüljáróból és kápolnakoszorúból álló – szentélytípust a művészettörténeti irodalom francia szentély néven említi.

Eredetileg a korláttal elrekesztett apsziskápolna szentélyként szolgált, ahova csak a szolgálattevő egyházi személyek léphettek be, s a hívőket csak a szentélykörüljáróig engedték. A későbbi évszázadokban az egyes szentek tiszteletére rendelt, oltárral és oltárképpel ellátott imakápolna, a hívők magánáhítatának színtere lett.

*Apszis jelentése:

Az apszis eredetileg a klasszikus római építészetben a bazilika legtöbbször félkörös, fülke alakú része, amelyben a szószék állt. Tágabb értelemben a templom szentélyének végződését jelenti. Ez a végződés lehet félköríves, mint az ókeresztény bazilikában, sokszögű, sőt lehetnek oldalhajói és sugárkápolnái is, például a román és gótikus stílusú templomokban. (wikipédia)"

Gyula vigadó

A megújult gyulai vigadó a Göndöcs-kertben található, az Erkel Ferenc Művelődési Központ (kultúrház) közvetlen szomszédságában. Az első fesztivált 2014 január közepén rendezték, mellyel talán hagyományt is teremtenek, a magyar kultúra napjához közeledve. Nagy érdeklődés mellett zajlott a Halmos Béla Népzenei Fesztivál. A hely a jövőben lehetőséget nyújt bálok, lakodalmak, konferenciák, estek, fesztiválok megrendezésére.

Csigakert Gyula

A Csigakert Gyula belvárosában található, ahol meghitt, pihentető sétát tehetünk az év bármely szakában. Egy csendes, gyönyörű természeti környezetben lévő gondozott park padokkal, melyet az Élővíz csatorna választ el a Gyulai Várfürdőtől. A strandra innen két fahídon keresztül juthat be a gyulai turista.

Almásy-kastély

A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély az ország kulturális életében is jelentős szerepet játszott.Ez az első magyarországi kastély, amelyben színjátékot tartottak már 1746-ban;himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a falai között – s maga a nagy zeneszerző is gyakran megfordult itt, az Erkel család több generációja is adott zenei estet a kastély nagyebédlőjének zongoráján; korának ünnepelt alkotója, Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettelSzamossy Elek keze alatt, aki aWenckheim família régi családi arcképeit, ősgalériáját másolta és javítgatta akkoriban.

Gyulai vár lovagterme

Az emeleten várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, szandzsákbég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem található.

A vármúzeum bemutatja, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban. A vár újraszentelt kápolnája keresztelők, esküvők; míg lovagterme fogadások, konferenciák megrendezésére is alkalmas. (gyulavara.hu)

Gyulai vár lovagterem panoráma

Nádi Boldogasszony katolikus kegytemplom Gyula

Plébániája 1332-37-ig van említve először, amikor Péter nevű plébánosa 20 garast fizetett a pápai tizedszedőknek. A feltételezett plébániatemplom alapjait 1971-ban találták meg a Törökzugi lakótelep építésekor. A román kori templom hosszúsága 22,5 méter, szélessége 8,8 méter. A gótika korában a templomot átépítették az előző lebontásával, így a hossza 50 méter, a szélessége 18,5 méter lett. 1398-ban IX. Bonifác pápa Losonczi Lászlónak, a gyulai uradalom birtokosának kérésére a gyulai plébániatemplom látogatóinak, mely Szűz Mária tiszteletére van szentelve, száz napi búcsút engedélyez.  (gyulaplebania.hu)

 

 

Ez a weboldal cookie-kat használ. A böngészés folytatásával hozzájárul azok használatához. További információkElfogadom