gyula fotó

Gyula, városháza díszterem

A gyulai Polgármesteri Hivatal dísztermében ülésezik a mindenkori önkormányzati képviselő-testület. Számos rendezvényt tartanak ezen a helyszínen: hangversenyeket, előadásokat, koncerteket, de volt itt már divatbemutató is. Most jelen lehet a kép segítségével 3D-ben a helyszínen, megnézheti akár a gyönyörű kazettás mennyezetet is. A fotó (gömbpanoráma fotó) különlegessége, hogy a díszterem falain található egykoron itt élt neves gyulaiakról készített festményeket is megtekintheti, ha rájuk kattint a képen.

Gyula város egyik látnivalója, mely jellegénél fogva ritkán szerepel így. Sajtóban az itt zajló hivatalos és ünnepi rendezvények miatt gyakorta láthatunk képeket, melyek itt készültek, azonban ezek főképp magára az eseményre fókuszálnak. A díszterem esküvőknek is helyet adó városi "ékszerdoboz", melyet mint helyszínt már sokak lencsevégre kaptak. Ezzel az anyaggal  kicsit másképp mutatjuk a helyet, gömbpanoráma segítségével akár hosszabb ideig is elidőzhet egy-egy részleten, láthatóvá válik azok számára is a hely szépsége, akik még soha nem jártak itt. A Gyulai Polgármesteri Hivatal díszterme:

Kattintson a képre, majd betöltés után a festményekre!

 

 Fotók, panorámafotó : P.S.

A Polgármesteri Hivatal díszterme díjmentesen látogathatható munkaidőben. A hivatal dolgozói készséggel segítenek a bejutásban, csoportok érdeklődése esetén előzetes egyeztetetés szükséges. A hivatal telefonszáma: 06-66-526-800


Címe: 5700 Gyula, Petőfi tér.3.


Polgármesteri Hivatal Gyula nagyobb térképen való megjelenítése

gyula városháza gyula városháza gyula városháza
gyula városháza gyula városháza gyula városháza
gyula városháza gyula városháza

 

Göndöcs Benedek (1824-1894) plébános, c. apát, országgyűlési képviselő
(Mihálkovits Miklós festménye, 1936)

A szabadságharc tábori lelkésze, 1868-ban nevezték ki. 1873-tól haláláig Gyula plébánosa. Nevéhez fűződik a Méhészegylet megalapítása, a selyem és a dohánytermesztés ügyének előmozdítása a Régész és Művészettörténet társulat, a Római katolikus tanítóegylet, a Gyulai Polgári dalkör megalakítása. Kezdeményezésére alakították ki a Holt-Körös medre helyén a Népkertet (ma göndöcs-kert), a szobra is ott található.




Mogyoróssy János (1805-1893) könyvtáralapító helytörténeti kutató
(Szamossy Elek festménye, 1878)

1818-tól gr. Wencheim Ferenc titkára, majd uradalmi számtartója és a grófi család levétárának gondozója lett. 1836-ban könyvtárából 300 kötetet  a városnak ajándékozott, ebbő alakult meg a város első könyvtára. A szabadságharc után 10.000 Ft értékű könyv és régiséggyűjteményét gyula város közösségére, elletve a majdani katolikus gimnáziumra hagyta. A szabadságharcban a gyaulaogos gyulai nemzetőrszázad parancsnok a volt. 1847-ben kezdeményezésére alakult meg a Gyulán a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti társulat.




Daimel sándor (1866-1946) alispán
(Mihálovits Miklós festménye, 1931)

1898-ben lett első aljegyző, 1902-ben főjegyző, 1916-tól Békés vármegye alispánja, 1921. és 1922. között megbízott főispán. Több melléktevékenységgel is megbízták, igazgatósági tag volt több megyei vasúti rt.-nél, gyula ugyanis törzsrészvényes volt ezekben a vállalkozásokban.


Erkel Ferenc (1810-1893)
(Koszta rozália festménye 1960)

Erkel József gyula kántor és templomi karnagy fia. 1838-ban a Magyar Színház operatársulatához szerződött, zeneigazgató lett.  Jelentős szerepet vállalt a XIX. Századi magyar zenei intézményrendszer kialakításában. A magyar nezeti opera megteremtője és a Himnusz zeneszerzője. 50 éves karmesteri jubileuma alkalmából 1888-ben gyula város díszpolgárává választották.


Dobay Ferenc (1865-1947) nyomdász (Mihálovits Miklós festménye, 1934)

A könyvnyomdász, majd polgármester apjától, D. Jánostól vette át a mesterséget. Versecen Kereskedelmi akadémiai tanfolyamot végzett, majd egy bécsi betűöntödében és budapesti nyomdákban tanult. 1855-től a Békés c. politikai hetilap szerkesztője és kiadója lett. Rész vett a közéleti munkákban, több testület elnöke volt.


Fábry Sándor (1859-1917)
(Mihálovits Miklós festménye, 1932)

1889-ben vármygyei főjegyző. 1894-1906-ig alispán. 1900-ban királyi tanácsosi címet kapott I. Ferenc Józseftől, 1906-ban Békés vármegye főispánja, az uralkodó nemesi rangra emelte, 1912-ben a Lipót -rend lovagkeresztjével töntette ki. 1907-től az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak elnök-igazgatói posztját töltötte be.


 

Ajánlat