Mandarinréce Gyulán

mandarinréceGyula és környéke hosszú évek óta ideális élőhelynek bizonyul  a tőkés récék számára. Nagy egyedszámban élnek itt, az Élővíz csatorna teljes szakaszán, a Csónakázó tóban, de olykor még a szökőkutakban is időznek, az sem rika, hogy sétálnak egyet az úton, vagy jót alszanak egy szökőkút peremén. Idén februárban ismét egy ritka vendéget üdvözölhettünk, ugyanis megjelent egy mandarinréce, mely a természetben nagyon ritka faj. (két évvel ezelőtt már úszkált egy pár itt) Elképzelhető, hogy ez a példány is szökésben van. Szemmel láthatóan jól érzi magát a tőkés récék társaságában. Monogám faj, egész életét egymás mellett éli le a pár, mindvégig együtt nevelik évről évre kicsinyeiket. Biztosan ez is az oka, hogy ügyet sem vetett egy tőkés réce tojóra, mely ott úszkált körülötte :-))

Az átfestett gyulai víztorony

Érdekes és milyen szép, ahogyan a lemenő nap fénye épp egy olyan objektumot festett át egy kis időre, mely tetején nem is olyan régen még egy napfizikai obszervatórium működött. A harmadik képen jól látható (bár a fától kicsit takarásban) hogy épp a torny fele lett színes. Csak a nyugati oldala.

Körpanoráma és fotók a megáradt Dunáról Budapesten

Az alábbi felvételek Budapesten két hídon készültek: az első a Margit hídon, a második a Széchenyi lánchídon. Készítettem könnyűfémből egy több tagból összeállítható „negatív” állványt, nevezzük fekvénynek, vagy bukványnak. Ez rövid változatban oldal és függőleges irányú panoráma készítését segíti, teljes méretében csak mélyebb helyeken használható, túl nagy a kilengése és még tökéletesítésre szorul. Egy hátizsákkal, egy válltáskával, és a fém rudakkal gyalogoltam körbe. Pénzes Sándor

Október végi gesztenyevirágzás Gyulán

Tavasz az őszben. Megtévesztett gesztenyefák fagyos virágzással búcsúztatják októbert és közben a szerelemre gondolnak. Csak gondolnak.

 

 

 

Daruvonulás

Nagy út áll előttük, hideg éjszakákat hagynak maguk mögött. Szárnyra kapnak hamar, hogy délen melegebb tájakon tölthessék a következő hónapokat, majd amikor Európában újra beköszönt a tavasz, ismét ezrével, tízezrével indulnak útra. Egyszerűnek tűnik, de kemény az életünk. Amikor ilyet látok, arra gondolok, milyen szép a világ, de vajon ma ki lehet-e mondani ezt a mondatot úgy hogy ne jusson eszünkbe az a sok szomorú-nyomorúság, önzés, nagyravágyás és háború, mely okozói mi vagyunk, elszenvedői pedig velünk együtt ez a gyönyörű világ.

 

Szeptember végi gesztenyevirágzás Gyulán

Szeptember vége van, ősz. Már nem számít ritkaságnak, mégis érdekes a nyárias napokon tavaszt idéző gesztenyefa virágzása.

Tűzijáték vízzel

Az I. Gyulai Végvári Napok utolsó eseménye egy igazi nagy zápor volt. Bár a  programban csak egy tűzijáték szerepelt, a kitűzött időpont előtt mégis érkezett egy másik is. Így egy közös, kettős dirr-durr vette kezdetét. Hogy a jelenlévők ezekből mennyit láttak és "élveztek" nem tudni. Az emberek ereszek és az árusok sátrai alól nézték és hallgatták a vízzel együtt érkezett tűzijátékot. Akinek nem jutott hely, futott amerre látott, ki tudja, tán' még monst is szalad.

 

Nézőpontok 2012-4 Almásy kastély Gyula

Kattintson a nagyobb képért!

Nézőpontok 2012-2

Madarak télen a gyulai Élővíz csatorna partján és a levegőben.

kattintson a fotókra a nagyobb méretért lapozás jobb bal nyíl (billentyűzet is)

Fotók: Pénzes Sándor

 

Nézőpontok 2012-1

Parányok, magvak a jég és a zúzmara fogságában.

Nézőpontok 2011-1

Napraforgó tábla tanyával

Őszi reggel

Akkor szép egy őszi reggel, amikor a napfény is símogat.

Ősz

Nézőpontok 2012-3 gyulai tavasz

A gyékény buzogány magtermését bontogatja a tavaszi szél. Bóbita, bóbita

Buzogány makró

Még több tavaszi fotó

Azt álmodtam Gyulán járok

Olykor a fióknak készülnek a képeim, mint ahogy ezzel más is biztosan így van. Egy részét tartogatás után kidobom, van amit őrizgetek sokáig. Ez az anyag épp kikandikált belőle. Szerettem volna egy kicsit más szögből felvételt készíteni, nem direkt módon jelen lenni a térben. Kísérletnek szántam, elővettem néha, ízlelgettem. Nyers formában elég érdektelennek ítéltem.

Elkezdtem vágni, zenét keresni hozzá. A zene és a kép kapcsolatát nagyon nehéz volt megteremteni, erre nem térnék ki, unalmas lenne, de az egyik leghosszabb folyamat volt. Más-más helyen volt a kép és a hang időben és térben. E közben éreztem úgy, hogy a valószínűtlen szögből felvett anyag, melyben az embereknek legtöbbször csak a lába látszik, olybá is tűnhet, mint egy álom. Vannak rossz és jó álmaink, vannak nyomasztó, felemelő és vannak amolyan “csak úgy” álmok, mint ez is. Szinte mindig valamilyen kapcsolatban vannak a való világgal, ha máshogy nem, az érzelmeink, félelmeink, szorongásaink, vágyaink, gyermek vagy felnőttkorunkban történt bevésődések általi irányítottságuk okán. Szerintem az álmaink azok, melyek még (sok más mellett) igazán mi vagyunk. Nagyon nehéz őket befolyásolni és olykor megfejteni is. Megjeleníteni pedig végképp problémás. Felvétel készítés közben nem is gondoltam arra amivé lett. Nem tartom jelentős alkotásnak ezt sem, azonban a két nap alatt 400 fölötti nézettség azt mutatja, néhány embert mégis érdekelt. Volt akinek tetszett, volt akinek nem. A kisvideónak nincs vége. Egyszerűen megszakad. Mint egy álom. Egy “csak úgy” álom...
 

Nézőpontok 2012-4 gyulai vadkacsák

"Huszadik századi városlakó vagyok" -jutott eszembe egy régi Omega szám, így a XXI.század "kellős" elején egy utcán megállva. Az urbanizálódot gyulai vadkacsák szinte mindenhol jelen vannak a városban. Az, hogy Gyula a vizek városa, talán ők tudják a legjobban, mégis olykor sétát tesznek a parttól kicsit távolabbi területeken. Érzik, hogy szeretjük őket, vigyázunk rájuk és aggódva figyeljük, ha bajuk esik. Ezt a tőkés réce párt hosszú percekig kerülgették az autók az aszfaltút közepén. Megértették, hogy nem lenne jó itt szunyókálni ezért odébb álltak. (repültek)

 

 

 

 

Ez a weboldal cookie-kat használ. A böngészés folytatásával hozzájárul azok használatához. További információkElfogadom