gyula fotó

Virágos rétről térdig érő hóba Kék Magura csúcs

Virágzó rétről, nagy hóba, majd vissza a tavaszba. 13 km-es túra.
A Bihar egy ritkábban felkeresett csúcsát választottunk kirándulásunk célpontjául. Itthon Gyulán (március 22.-én) igen szép idő volt, nyáriasan meleg, 20 fok feletti hőmérsékletet ígértek a meteorológusok. A Bihari hegyekben is csak imitt-amott voltak felhők. Pádist elérve az autót le kellett tennünk az indulási pont előtt egy kilométerrel, mert jobbnak láttuk az úton felhalmozódott hó miatt ezt a távolságot is gyalog megtenni.

GALÉRIA A LAP ALJÁN!

A műholdképen is látható 1-3 kilométer jelölés között domboldalon (1200 m feletti) csak a fák között volt minimális hó. Amerre a szemünk ellátott, virágzott a Kárpáti sáfrány (krókusz). A levegő hőmérséklete 9 fok körüli volt, melyet a nap melege  egészített ki, így hamar levettünk magunkról egy-egy réteg ruhát. Az 1641m magas Kék Magura csúcsig vezető úton sok-sok kivágott és pusztulófélben lévő fa állt, kicsit lehangoló is volt látványuk. Nem értettük az okát, de a környezetet jobban megfigyelve látszott, hogy elég sok a beteg fenyő, melyek egy részét valószínűleg kényszervágás alá vetik, de sok ketté tört törzsűt is láttunk, amit a természet döntött ki. A kilátóhoz közeledve, kb. 1400m-es magasságtól  összefüggő hótakaró volt.


Műholdkép forrás: google-garmin


Elkövettünk egy közepesen súlyos hibát, de sajnos azt még otthon, így javítása barkácsolásba torkollott, miszerint ugyan magas szárú bakancsokkal indultunk útnak, de kora nyári hangulatban, ezért a vízálló bakancsok és a kamáslik is otthon maradtak, bízva a foltokban jelenlévő és kis hóban. Ehhez képest az út 2/3-át vastag hótakarónak hol a tetején, hol abba beszakadva (áttörve a jegesedett tetejét) haladtunk. A bakancsok elkezdtek beázni a hólétől, ami miatt erősen csökkent a „komfortérzet”. A Magura csúcson lévő kilátó használhatatlan, a felvezető létráról épp annyi fok hiányzik, hogy ne lehessen rá felmászni, de ez inkább  szerencse, ugyanis az építmény szinte romokban áll, szétesőben van, ezét nagyon veszélyes lehet rajta tartózkodni. Itt a kilátást fák zavarják, azonban mégis nagy élmény feljutni. A fenyők közül jól látható a Bihari-hegység legnagyobb csúcsa is.


Magasság profil

Itt nekem még száraz volt kívül belül a lábbelim, azonban nem örülhettem sokáig ennek én sem. A hó kamásli híján folyamatosan benyomult a száránál, és lassan, de biztosan áztatott. E mellett a bakancs oldala is feladta, így ott is jött a hideg hólé. :-( A csúcsot elhagyva 3-4 kilométer után tartottunk egy kb.20 perces pihenőt. Ettünk, ittunk. A tartalék zokni felkerült az én lábamra is, arra egy zacskó, majd a nedves zokni és a bakancs. Így a hátralévő út sokkal elviselhetőbbé vált.
A kb. 13 km-es utat  stabil tempóban, nagyon jó hangulatban teljesítettük.
A túra alatt végig szép, szélcsendes idő volt.. A kaland, a táj, a hegyek látványa felejthetetlen élményt nyújtott.

Pénzes Sándor

 

Fotók: Pénzes Sándor

Ajánlat