Gyula város 1956-os polgármestere M. Szabó András

Szívesen gondolok vissza arra az estére. Október 23. volt. A téren egy idős úr lassú léptekkel sétált csendben. A megkoszorúzott emlékműhöz és a templomhoz indultam fotózni, megnézni milyen esti fényben, amikor már az ünneplők nincsenek ott és csak a gyertyák lángjai pislákolnak. Nem akartam zavarni. Láttam, hogy emlékezik, gondoltam a kora miatt mélyen élhetnek benne az akkori idők nyomai. Mellé értem a cókmókommal, állvánnyal, fényképezővel. Megszólított és kérdezte, kinek fotózom.



Mondtam, hogy tulajdonképp senkinek, helyesebben bárkinek aki kíváncsi arra, milyen szomorúan szép október 23-án este ez a tér, a pislákoló gyertyákkal, a nemzeti színű lobogóval, a gyerekek által festett kis földbe tűzött zászlócskákkal. Bemutatkoztunk egymásnak, amikor is kiderült, hogy a kedves beszélgetőpartnerem M. Szabó András, aki 1956-ban Gyula megbízott polgármestere volt. Hihetetlen, hogy épp ott és akkor találkozom vele. Egy nyugodt, kedves ember akinek sok társa tragikus körülmények közé kényszerült, halt meg Magyarországon.
Álltunk a téren, a koszorúk előtt, kamerám elé állt a márványtáblánál is, melyen kivégzettek, börtönbe zártak és internáltak nevei vannak.
Mementó emberekért, mártírokért, a szabadságért, egy elbukott forradalomért. Kőbe vésett névsor, melyek mögött megannyi kettétört élet, család, könny és szerelem van.

Bandi  bácsi 95 éves korában, 2018-ban távozott közülünk. Önéletrajzában így emlékezik vissza az 56-os éa az azt követő évekre:


"1955-ben megnősültem, 1956 májusában lányom született. 1956-ban a gyulai kertészeti vállalatnál helyezkedtem el, itt ért a forradalom. Október 23-án 33 tagú forradalmi tanács alakult, mely 7 tagú forradalmi bizottságot választott. Nádházi János elnök, én pedig helyettes lettem, továbbá a polgármesteri teendők ellátásával bíztak meg.

1957. február 7-én letartóztattak, közbiztonsági őrizetben voltam egészen június 19-ig.
Kistarcsára és Tökölre szállítottak, majd a gyulai börtönbe hoztak vissza. 1957. november 16-án a gyulai megyei bíróság 5 év börtönbüntetésre ítélt. Az ítéletet megfellebbeztük. A legfelsőbb bíróság az ítéletet megsemmisítette és átadta az ügyet a szegedi megyei bíróságnak. Augusztus 4-én a bíróság a büntetést 2 év 6 hónapra csökkentette. Megfellebbeztük ezt az ítéletet is, de ekkorra már Budapestre szállítottak el a gyűjtőfogházba.
A legfelsőbb bíróság szeptember 9-én azonnali szabadlábra helyezésünket rendelte el, így 1958. szeptember 15-én szabadultunk. A fellebbezés után a legfelsőbb bíróság 1958. november 4-ei keltezéssel 1 év 10 hónapra csökkentette az ítéletet.

A börtönből való szabadulás után a gyulai rendőrség rendőri felügyelet alá helyezett 1959 végéig. Ekkor felszólítottak, hogy hagyjam el a várost, mert nem kívánatos személy vagyok. 1959. november 18-án egyéni kegyelemben részesítettek, de erről a mai napig nem értesítettek (később a történelmi hivatalban tudtam meg). "
forrás: https://oktober23alapitvany.hu/archivum/18
Fotó: Pénzes Sándor - gyulavaros.hu

A panorámafotó 2010-ben készült, melyen szerepel M.Szabó András, aki Gyulán 1956-ban megbízott polgármester volt. Kattintson a fotóra!

 

 

Ez a weboldal cookie-kat használ. A böngészés folytatásával hozzájárul azok használatához. További információkElfogadom