Drámaíró verseny 2012 Békéscsaba, Jókai Színház
XVII. Magyar Drámaíró Verseny 2012. március 23-24-25. Békéscsaba
A Békéscsabai Jókai Színház, a Körös Irodalmi Társaság és a XXI. Század Magyar Drámájáért Alapítvány idén is megrendezi a Magyar Drámaíró Versenyt. A rendezvénynek március 23-25. között ismét a Jókai Színház ad otthont.
A színészek csapatairól itt olvashat.
Kapcsolódó anyagok (2011-es galériák)
A Magyar Drámaíró Verseny rendkívüli, három napig tartó irodalmi és színházművészeti kavalkád, amelyet immár tizenhetedik alkalommal rendeznek meg. Békéscsabán 2010-ben lelt új otthonra a rendezvény, ahol a színház társulata és a vendégszínészek–rendezők egyaránt szilárd kiszolgáló háttérrel vághatnak neki a három villámdráma színpadra vitelének.
A verseny lefolyása a szokott módon, ám néhány újdonsággal folytatódik. Ezúttal a nyitó napon, március 23-án, péntek este a Duna Televízió Kultikon című magazinműsorában 20 órakor derül ki, hogy a Magyar Nemzet napilap másnapi cikkei közül melyik szöveg tartalmából - azt asszociációs alapként felhasználva - írnak egy-egy egyfelvonásos színdarabot a meghívott írók: Szabó T. Anna, Garaczi László és Egressy Zoltán.
A rendezvény 2011-ben is hatalmas közönségsikert aratott, köszönhetően annak a hagyománynak, hogy az érdeklődők a próbafolyamatot is végigkövethetik a helyszínen, így az olvasópróbától az utolsó tapsig részesei lehetnek az előadások születésének. Intellektuális kaland, két napig tartó örömteli lebegés a körülhullámzó szellemi közegben, ez a drámaíróverseny a közönség számára.
Az alkotóknak először is egyéjszakás kaland a számítógéppel: péntek este 20 órától szombat reggelig írják meg a drámát. Ezek után három színészcsapat egy-egy meghívott rendező vezényletével áll neki előadást kovácsolni a megszületett munkából. Idén három neves rendező erősíti a csapatot Csiszár Imre, Koltay Gábor és Marton László személyében. A békéscsabai társulathoz három fővárosi közismert művész is csatlakozik: Cseke Katinka, Kiss Ramóna és Schlanger András szerepel a versenyen.
A színészcsapatok ezután versenyt futnak az idővel, éjt nappallá téve halmozzák az ötleteket, és próbálnak beleférni a térbe és a rendezői koncepcióba.
A megszületett előadásokat a közönség március 25-én, vasárnap 18 órától tekintheti meg a Jókai Színház színpadán.
A verseny folyamatáról a jokaiszinhaz.hu weblapon, valamint a barkaonline.hu-n a csapatok mellett dolgozó bloggerek tudósítják a közönséget és a sajtó érdeklődő képviselőit az eseményekről.
A verseny díjazása több kategóriában történik. Szakmai zsűri dönt a legjobb drámáról, a közönség a legjobb előadásról. Emellett díjazzák a legjobb színészt, a legjobb színésznőt, a legjobb férfi-női mellékszereplőt és a legjobb rendezőt is.
A XVII. Magyar Drámaíró Verseny médiatámogatója a Magyar Nemzet és a Bárka irodalmi folyóirat.
Az írók
Szabó T. Anna
1972-ben született Kolozsváron, 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. A gimnáziumot már Szombathelyen végezte. 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakos hallgatójaként, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot. Tagja, majd később néhány félévig tanára az Eötvös József Collegiumnak. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi- és havilapban – többek között a Holmi, a Forrás, a Beszélő folyóiratban – publikál verseket, esszéket, rövidprózát. 1998-ban publikálta első verseskötetét a Belvárosi Könyvkiadó gondozásában, amit még három kötet követett a Magvető Könyvkiadónál (Nehézkedés 1998, Fény 2002, Rögzített mozgás 2004). A szerző bevallása szerint objektív költőnek készült, vizuális típus lévén a látás vált hangsúlyossá a szövegeiben. Úgy érezte, hogy az ő élete unalmas, ezért verseiben nem lehet helye a személyes vonatkozásoknak. Az Elhagy című kötete viszont az anya-gyermek kapcsolat megéléséből ihletődött. James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker írásait fordította, tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak és a Magyar Könyv Alapítványnak, cikkeket és kritikákat ír. Verseit angolra, németre, franciára, hollandra, szlovákra, oroszra, bolgárra és románra is lefordították.
Díjai: Petőfi-díj (1996), Soros-ösztöndíj (1997), Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond ösztöndíj (2001), József Attila díj (2002), Vackor-díj (2003), Kavics-díj (2003), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005), a Tokaji Írótábor díja (2005) Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2006)
Egressy Zoltán
Szép Ernő- és József Attila-díjas író, költő és drámaíró. 1967-ben született Budapesten. 1990-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem főiskolai karán magyar és történelem szakon. 1990 és 1998 között újságíróként dolgozott. 1998-ban mutatta be a budapesti Katona József Színház a melankólia és az elvágyódás életérzését fókuszba állító Portugál című darabját – melyet azóta is, tehát tizenötödik éve játszik a Katona, és közben a nagy érdeklődésre való tekintettel átkerült a Kamarából a nagyszínpadra. Másik sokat játszott és kiemelkedő munkája a futball, a játékvezetők kispályás, ám szívszorongató világába elkalauzoló, Békéscsabán is bemutatott Sóska, sültkrumpli. A Sóskát immár tizenharmadik éve tartja műsorán a Budapesti Kamaraszínház. További ismert darabjai többek közt a Reviczky, a Kék – kék – kék, a Vesztett éden, a Baleset és a Július. Drámáit Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában, Romániában és Angliában is bemutatták már. Kevés kortárs magyar író mondhatja el magáról, hogy ekkora sikereket ért volna el színpadon, mint Egressy. Azon írók szűk táborába tartozik, akiket a szakma és a nagyközönség egyaránt kedvel. És hogy milyen is az Egressy Zoltán-féle stílus? Egy csepp melankólia, vágyakozás, lírával, szívfacsaróan, a tragikus és a komikus elemeket vegyítve, nagyon is emberi, esendő és hibáikkal együtt is szerethető szereplőkkel, egyszerre ironikus és érzelmes hangnemmel. Színdarabjai a Drámák (2000) és a Portugál (2005) című kötetben jelentek meg. A szerző sokoldalúságát bizonyítja, hogy drámái mellett verseskötete (Csókkor, 1991), interjúgyűjteménye (Add tovább, sztárinterjúk, 1995) is napvilágot látott. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az utóbbi években prózával is jelentkezett: a Most érsz mellé (2009) című novelláskötet és a Szaggatott vonal (2011) című regény egyaránt sikert aratott. A felnőtteknek szóló drámák mellett írt mesejátékot is (Csimpi szülinapja; Fafeye, a tenger ész), és akinek mindez nem elég, az műfordításokat is olvashat tőle: az ő tolmácsolásában jelent meg magyarul Paulo Leminski Szórakozott győzelmünk és Salvatore Quasimodo Föld című verseskötete.
Garaczi László
Zavarba ejtő mennyiségű irodalmi elismerés birtokosa: a Füst Milán-díj, majd a Déry-díj után az elmúlt tíz évben nem csupán a József Attila-díjat vagy a Márai-díjat kapta meg, de irodalmi munkássága elismeréseképpen 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével is kitüntették. Garaczi László olyan intézményben szerzett diplomát, amely ma már – legalábbis ami nevét illeti – nem létezik: az egri Ho Si Minh tanárképzőben végzett magyar-történelem szakon, hogy aztán az ELTE-n filozófiából is lediplomázzon. 1982 óta szabadfoglalkozású író, a Szépírók Társaságának tagja, a József Attila Kör tiszteletbeli tagja. Garaczi László több mint egy tucat eddig megjelent könyvével már mind a három műnemben kipróbálta magát. Talán lírai munkásságát ismerik legkevésbé – verseskönyve, A terület visszafoglalása a madaraktól viszonylag korán, a költői-írói pálya elején, 1986-ban látott napvilágot, a szerző második könyveként. Komolyabb írói sikereit prózai munkáival érte el. A Plasztik vagy a Nincs alvás! című korai prózakötetek nem egyértelmű jelentéseket közvetítő, sokszor nem koherens elemek alkotta darabjait az utóbbi években a posztmodern esetlegességek kiiktatásával letisztultabbá vált szövegek váltották fel, amivel párhuzamosan a nagyobb lélegzetvételű történetek is előtérbe kerültek a folyamatosan gyarapodó életműben. Ennek nem csupán a trilógiává fejlesztett nagy sikerű álönéletrajzi lemúr-regények a szép példái (Mintha élnél, 1995; Pompásan buszozunk!, 1998; Arc és hátraarc, 2010), de a 2006-ban napvilágot látott regény, a metaXa is. Garaczi legfontosabb stílusjegyei, a szikrázóan pontos képalkotás, az erőteljes, egyben elegáns rövidmondatok, a fanyar humor és groteszk látásmód már az első kötetekben megfigyelhetők – utóbbi munkáiban, a mesterségbeli tudás magasabb szintre jutásával még kiforrottabbá váltak. Drámáit, az Imogától a Plazmán át az Ovibraderig 1990 óta folyamatosan játsszák a színházak. Garaczi László primer irodalmi munkái mellett ír forgatókönyveket (pl. Mami Blue, Nyugalom), s fordít is – 2004-ben többek között az ő betoldásaival állította színpadra Jámbor József a Hamletet Zsámbékon; Wole Soyinka Aké című regényét még 1987-ben ültette magyar nyelvre. Művei többek között angolul, németül, olaszul jelentek meg.
A rendezők
Csiszár Imre – Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész
1975-ben szerezte meg rendezői diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Major Tamás osztályában, ezután Kecskeméten és Szolnokon rendezett. 1979-1988 között a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője volt. Innen hívták meg a budapesti Nemzeti Színház igazgatói-főrendezői posztjára, melyet 1989 és 1991 között töltött be. Ezt követően a Budapesti Kamaraszínház rendezője, s mellette a gyulai Várszínház vezetője volt. 1995-1996-ban a Művész és a Thália Színház direktora, majd a Thália Társaság igazgatója volt. 2000-től a Pesti Magyar Színház rendezője. A lelki folyamatok megjelenítését és az élőszó hitelét tartja fontosnak szerepértelmezéseiben. Abban hisz, hogy a művészet képes megváltoztatni a világot, s ebben a felfordult világban, amelyben élünk, jó irányt tud mutatni. Főbb rendezései közé tartozik a Kaukázusi krétakör, a Csongor és Tünde, a Peer Gynt, az Athéni Timon és a Szeget szeggel előadások színpadra állítása. Emlékezetes munkája Miller Közjáték Vichyben című drámája, Csehovtól a Ványa bácsi, Lorca Yermája és Machiavelli Mandragórája.
Díjak, elismerések: Jászai Mari-díj (1982), Érdemes Művész (1987), a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2003), Kiváló Művész (2009)
Koltay Gábor - Balázs Béla-díjas rendező
A budapesti műszaki egyetem építőmérnöki karának elvégzése után 1979-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán szerzett diplomát. 1979 és 1981 között az MTV, 1981 és 1986 között a Mafilm rendezőjeként dolgozott. 1986-tól a Budapesti Művészeti Hetek és a szabadtéri színpadok igazgatója. Az országos hírnevet az István, a király című rockopera hozta meg számára 1983-ban. 1987-ben hozta létre a Szabad Tér Könyvkiadót, 1990-től a Szabad Tér Színház igazgatója volt. Több könyve jelent meg a rock, a film, a színház és a sport témájában. Munkáinak számottevő része a magyar történelem kiemelkedő személyiségeit állítja középpontba. Az 1996-ban bemutatott, a 2001-es Sacra Corona vagy a 2004-es Trianon című filmjeiben a magyar történelem egy-egy jelentős eseményét dolgozza fel a rendező. 2007-ben mutatták be Wass Albert-filmjét Adjátok vissza a hegyeimet! címmel. Munkásságát számos díjjal ismerték el.
Díjak, elismerések: a Magyar Filmszemle díja (1984), Balázs Béla-díj (1985), Magyar Örökség díj (1995), Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (2000)
Marton László – Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész
A rendezői diploma megszerzése után 1968-ban a Vígszínházhoz szerződött, melynek 1985 és 2009 között igazgatói posztját is betöltötte, s azóta is főrendezője. Olyan híres, mára már legendássá vált ősbemutatók fűződnek a nevéhez, mint A padlás, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról vagy a Kőmíves Kelemen. Zenésdarabokban, vígjátékokban és tragédiákban is egyaránt otthonosan mozog. Magyarországi előadásai mellett számos külföldi színház hívta vendégrendezőnek, így nagy sikerrel dolgozott Weimarban, Detmoldban, Helsinkiben, Dublinban, Tel Aviv-ban, Louisville-ben, Chicagóban, Torontóban, valamint Kanada és az USA több más városában is. Rendezéseit több mint 40 országban játszották világszerte, de legalább ennyire fontos magyar és külföldi professzori munkássága is. Osztályvezető tanár a budapesti Színház-és Filmművészeti Egyetemen. 1990-ben a londoni Guildhall School of Music and Drama „Honorary Membernek”, tiszteletbeli professzornak választotta, 1997 novemberétől pedig a Society of Stage Directors and Choreographers (USA) fogadta tagjai sorába, elsőként a magyar színházrendezők közül, de az évek során tanított, illetve mesterkurzust tartott Cambridge-ben, Oxfordban, a Yale Egyetemen, Knoxville-ben, Vancouverben, a North carolinai egyetemen, Torontóban, Chicagóban és Németország több városában is. Magyar és külföldi tanítványai között ma már nemcsak kiváló színészek, hanem színházigazgatók, rendezők is vannak. Rendezői munkásságáról két angol nyelvű kötet jelent meg.
Díjak, elismerések: Jászai Mari-díj (1975), a plovdovi Nemzetközi Tévéfezstivál díja (1982), Érdemes Művész (1984), Gyermekekért Díj (1985), Magyar Építész Kamara díja (1985), Kiváló Művész (1990), Dora Mayor Moore-díj (1992, 2000), Roboz Imre Művészeti Emlékdíj (1994), Podmaniczky-díj (1994), Pro Urbe Budapest Díj (1994), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1994), Harsányi Zsolt-emlékdíj (1998), TMI Hungary-díj (2002), Kossuth-díj (2003), az Irish Times díja (2004), Budapest XIII. kerültének díszpolgára (2009)
A színészek
1.csapat
Cseke Katinka: A Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után a Szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, ahol prózai szerepek mellett – Hippolyt, a lakáj, Lucifer Schow, Üvöltő szelek – zenés-táncos szerepekben is bemutatkozott. Később a Ruttkai Éva Színházban lépett színpadra. Az országos ismertséget azonban kétségtelenül a népszerű bankreklám hozta meg számára, melyben a sármos állatorvos asszisztensét alakította. A Jóban rosszban című sorozatban 2009-től alakítja az erdélyi származású, gyakran kalamajkába kerülő, mégis mindig vidám Bodolai Böbe karakterét.
Kara Tünde: A Békéscsabai Jókai Színház művésze, a Fiatal Színházművészeti Iskola elvégzése után a teátrum társulatának tagja lett. Hihetetlen színészegyéniség: legyen zenés darab, dráma vagy vígjáték, sokoldalú egyéniségével, kifinomult színészi eszközeivel minden szerepben új, más és egyedi. Alakításaiért 2009-ben Gálfy László Gyűrű-díjat kapott, 2010-ben pedig elnyerte a Vándorfesztivál-díjat a Legígéretesebb tehetség kategóriában Marlene Ditrich megformálásáért.
Nagy Erika: A Békéscsabai Jókai Színház művésze, a Nemzeti Színház Akadémiájának elvégzése után két évre a Jurta Színházhoz szerződött, majd szabadúszóként próbálta ki magát. 1991 óta a Jókai színház társulatának tagja, ahol több szerepben láthatta a közönség.
Gerner Csaba: A fiatal művész szabadúszó színészként tevékenykedik immár tizenegy esztendeje. Visszatérő vendége a Békéscsabai Jókai Színháznak. 2003 és 2009 között leginkább a székesfehérvári Vörösmarty Színház színpadán láthatta a közönség. Zenés szerepei mellett otthon van a prózai színházban is, valamint rendezőként is tevékenykedik. Jelenleg több musicalben is feltűnik a budapesti RaM Colosseum színpadán.
Tege Antal: A Fiatal Színházművészeti Iskola – melynek jelenleg színészmesterség tanára is – elvégzése után a Békéscsabai Jókai Színház társulatának tagja lett. A színészi munka mellett az utóbbi időben megcsillantotta rendezői tehetségét is, az általa színpadra állított Edith és Marlene c. előadás a 2010-es Rivalda Fesztiválon közönségdíjat nyert. A XV. Magyar Drámaíró Versenyen a legjobb rendező díjával jutalmazták, következő évben pedig a legjobb színésznek járó elismerést ítélte neki oda a szakmai zsűri.
Szabó Lajos: A fiatal színész a Fiatal Színházművészeti Iskola elvégzése óra erősíti a Békéscsabai Jókai Színház csapatát. Azóta több karakterszerepben, főszerepben láthatta a közönség. Egyedi, humort sem nélkülöző alakításaival hamar a nézők szívébe zárta magát.
2.csapat
Kiss Ramóna: A fiatal színésznőt a Barátok közt című sorozatból ismerheti az egész ország, melyben 2002 óta kelti életre Zsófi karakterét. A Báthory István Általános Iskola után a Közgazdasági szakközépiskolában végzett szülővárosában, Veszprémben. Jelenleg két főiskolán tanul: a Pécsi Tudományegyetemen gazdálkodást, a Károly Róbert Főiskolán pedig kereskedelmet és marketinget. Nemrégiben a színpadon is kipróbálta tehetségét: Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyőjében Bélyi Veronika szerepét alakítja a Karinthy Színházban.
Komáromi Anett: A Békéscsabai Jókai Színház társulatának tagja, az idei immár a tizennegyedik évad, amelyben játszik; előtte a Fiatal Színházművészeti Iskolai éveket is ezen a színpadon töltötte. A XV. Magyar Drámaíró Verseny legjobb női mellékszereplője lett. 2011-ben Bengt Ahlfors Színházkomédiájában Jannsonné karakterének megformálásáért a szakmai zsűri értékelése alapján Gálfy László Gyűrű-díjat kapott.
Liszi Melinda: A fiatal színésznő három évvel ezelőtt végezte el a Békéscsabai Jókai Színház aktív közreműködésével fenntartott Fiatal Színházművészeti Iskolát, melyet ma már Színitanház néven ismerhet a nagyközönség. Azóta folyamatosan látható a megyei teátrum színpadán, emellett gyakori vendégszereplője a különböző kulturális rendezvényeknek szerte Békés megyében.
Csomós Lajos: A Fiatal Színházművészeti Iskola elvégzése után a Békéscsabai Jókai Színházhoz szerződött, melynek már tizennégy éve társulati tagja. Kiváló humora, kivételes karakterformálása hamar a közönség kedvencévé tette, munkáját 2002-ben OTP Nívó díjjal jutalmazták. 2002-ben, 2006-ban és 2008-ban is megkapta a Megye Színművésze díjat. A XV. Magyar Drámaíró Verseny különdíjasa. 2010-ben Gálfy László Gyűrű-díjat kapott.
Gulyás Attila: Az ígéretes fiatal tehetséget a Fiatal Színházművészeti Iskola elvégzése után szerződtette a Békéscsabai Jókai Színház. 2009-ben elnyerte a Megye Színművésze díjat, valamint Prima Primissima Junior-díjban is részesült. A XV. Magyar Drámaíró Versenyen a legjobb férfi mellékszereplője lett.
3.csapat
Fehér Tímea: A Fiatal Színházművészeti Iskola elvégzése után a Békéscsabai Jókai Színházban folytatta pályafutását, jelenleg is a társulat tagja. A színészi munka mellett több előadás rendezőasszisztensi munkája kapcsolódik a nevéhez.
Gubik Petra: A tehetséges fiatal színésznőt először 2009-ben láthatta a közönség a Jókai Porondszínház nyitóelőadásának, az Aidának a címszerepében. Azóta, túl a Fiatal Színházművészeti Iskola elvégzésén, számos fő és karakterszerepben tűnt fel a teátrum színpadán. Különleges, dinamikus hangját több zenés darabban megcsodálhatta már a publikum, de prózai szerepekben is egyre gyakrabban tűnik fel.
Kovács Edit: 1981 óta a Békéscsabai Jókai Színház társulatának tagja. Számos elismerés övezi munkáját: 2000-ben Ibsen: Kísértetek című darabjában nyújtott alakításáért OTP Nívó-díjban részesült, s kétszer is – 2003-ban, illetve 2007-ben – kitüntették a Megye Színművésze díjjal. Karakterszerepekben, vígjátékban, drámában egyformán otthonosan mozog, az elmúlt évadban különösen szép alakítást nyújtott Schiller Stuart Máriájának Erzsébeteként, humoros vénájáról pedig Alfhors Színházkomédiájában győződhetett meg a közönség.
Katkó Ferenc: A Kijevben megszerzett színművészeti diploma után, rövid egri mesterkurzust követően Szabadkára került és hét évig az ottani népszínház társulati tagja volt. Útja innen haza, a kárpátaljai Beregszászi Színházhoz vezetett, majd szabadúszóként játszott Debrecenben. A Békéscsabai Jókai Színházhoz 2010-ben szerződött. A XV. Magyar Drámaíró Verseny legjobb férfi főszereplője lett.
Schlanger András: Színész, rendező. Több hazai és külföldi színházban dolgozik vendégként. 1989-93-ig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetőjeként tevékenykedett. Visszatérő vendége a Centrál Színháznak, de több alkalommal láthatta a közönség a József Attila Színház, a Karinthy Színház vagy a szombathelyi Weöres Sándor Színház színpadán is. Emellett több filmben is megmutatta magát, jelenleg az m1 csatorna legújabb sorozatának, a Marslakóknak egyik főszerepét alakítja.
Vadász Gábor: A fiatal színész a Fiatal Színművészeti Iskola elvégzése után a Békéscsabai Jókai Színházban folytatta pályáját. Karakteres megjelenése és muzikalitása révén gyakran tűnik fel zenés előadások, musicalek főszerepeiben. Többek között Willy Russel Vértestvérek, valamint Fejes – Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem című darabjában főszerepében nyújtott kiemelkedő alakítást.
Kapcsolódó anyagok:
XVI. Magyar Drámaíró Verseny Békéscsaba 2011 galéria 1.
XVI. Magyar Drámaíró Verseny Békéscsaba 2011 galéria 2.
