János-kapu barlangja

Néhány évvel ezelőtt jártam utoljára ennél a barlangnál, mely felsőgirdától (Girda de Sus) nem messze található, az Aranyosfői jégbarlang fele vezető úton egy jól kitáblázott elágazásnál kell letérni. Azóta figyelemre méltó változások történtek. Komoly, rozsdamentes anyagból kiépítették az út és a barlang bejárata közötti részt, több szemétgyűjtő van kihelyezve a környéken.

Magában a barlangban is fémből épített "rámpán" lehet közlekedni, ami bizsonyos helyeken szerintem indokolatlan és zajkeltő is. A bejárat mellett több nyelvű táblán kérik a látogatókat kulturált viselkedésre (van akiket okkal) a természet tiszteletére, megóvására. A legtöbb helyen tapasztalható hasonló dolog, nagyon örvendetes és követendő. A városi ember nem mindig tudja, hogyan viselkedjen, mire figyeljen, és talán nem s számít rá, hogy egy ilyen helyen milyen sok denevér pihen épp akkor, amikor a látogatás zajlik.
-Kerüljék a denevérek által benépesített szakaszokat utódnevelési időszakban! (május, július) és hibernálási időszakban (november-március)!
-Ne érintsék meg a denevéreket és ne álljanak meg közelükben!
-Ne látogassák a barlangot nagy csoportokban!
-Őrizzék meg a csendet a barlangban, különösen a denevérek közelében!
-Ne irányítsák a fényforrást a denevérek felé! - így a táblán

A barlanghoz vezető utat egy patak vize által nedvesen és párásan tartott burjánzó növénytársulás borítja gazdag élővilággal. Mesés látványt nyújt, amikor a tavaszi csapadékosabb idő miatti bő vízhozamú vízfolyások alakítják a környezetet, színte mindent befednek az üde zöld hajtások, mohák, melyek zöld szönyegét színes és csodás kis virágocskák tarkítják.

Ha egy képet megnyitott, lapozzon a billentyűzet nyilaival!

Fotók: Pénzes Sándor 2013